Gyilkos-tó

Távolság a szállástól: 27 km

A legenda azt mondja, hogy egy hírhedt zsiványvezér elrabolt egy gyergyói lányt, kényszerrel akarta legyen a felesége. A lány a hegyekhez kiáltott segítségért. Azok meghallván a sikolyt, elindultak és maguk alá temettek mindent.

A valóságban a Gyilkos-tó keletkezése más körülményeknek köszönhető: 1837 júniusában a Székelyföld e vidékét elönto felhoszakadások során a Gyilkos-hegyrol lecsuszamlott talaj és törmelék elzárta a völgyben folyó patakokat, részben befödte az erdoket, így talán egyedi látványt nyújt a ma is megmaradt fatörzsek közt lavírozók számára.

Békás-szoros

Távolság a szállástól: 32 km

A Gyilkos-tó vidékét megkoronázó Békási-szoros lélegzetelállító, vadregényes tájat mutat az ide eljutó turistának. A Keleti Kárpátok e legmonumentálisabb harántvölgye egy igazi nagyszeru karsztjelenség. A szoros triász-jura-liász képzodményeit úgy 230 millió évvel ezelott a mezozoikumban tenger borította. A földkéreg kiemelkedése folytán hatalmas hegylánc alakult ki, ennek többrétegzodésu talaját az 1830-33-as években földrengés lazította fel.

Más feltételezések szerint évmilliókkal ezelott barlang lehetett a Békás völgye, amelynek mennyezete beszakadt és létrejött a békási szurdok. Itt folyik el Moldva felé a Gyilkos-tóból kifolyó Békás patak.

Lázár Kastély

Távolság a szállástól: 8 km

A keleti-Kárpátok gyöngyszemét, s gyergyói-havasoktól védett gyergyói-medencét nem csak természeti szépsége teszi csodálatossá. Az érdeklodot éppúgy elbuvölheti a vidék történelem, múltja is. E régió osiségének egyik példaértéku bizonyítéka Gyergyószárhegy. A legelso írásos adatok a faluról az 1332-34-es pápai tizedjegyzékben találhatók.

A Szárhegy nevet a XV. Század okleveleiben használják eloször. A falu múltja szorosan összefügg a Lázár-dinasztia történetével és a nagyúri család osi fészkével, a Lázár-kastéllyal. Legelobb, 1532-ben, a központi homlokzat készül el, a bejáratot magába foglaló tömör és eros foépület. Építési idejét jelzi a gót kisbetus felirat. A további bovítésre csak késobb kerül sor, a XVII. Században. A szobák egyikében nevelkedett Bethlen Gábor, Erdély késobbi fejedelme és Bethlen István, édesanyjuk Lázár-lány volt. Boltozatos szobáinak berendezését egykoron kelengyésládák, fegyverek is gazdagították. Ma az ódon falakat grafikák, festmények, képzomuvészeti alkotások díszítik.

Szováta

Távolság a szállástól: 68 km

Az 520 m magasságban fekvõ Szováta többszáz éves fürdõhely. Ezen a vidéken már a rómaiak is sót bányásztak. A gyógyfürdõt a XVI sz.-ban említik elõször az oklevelek. A szovátai fürdõnek öt sós tava van.

A Medve-tó, a Mogyorósi-tó, a Fekete-tó, a Veres-tó és a Zöld-tó. Egyik-másik sótartalma annyira tömény, hogy valósággal lebeg a vizében a fürdõzõ. A gyógyvíz reumatikus és nõi betegségeket gyógyít elsõsorban. A Fekete- és a Veres-tónak az iszapja is gyógyhatású.

Szent Anna-tó

Távolság a szállástól: 98 km

Tusnádfürdõ vonzáskörébe tartozó Szent Annta-tó és a torjai Büdös-barlang Székelyföld talán leglátogatottabb természeti ritkaságai. GyalogosaAn Tusnádfürdõrõl jelzett útvonalon lehet megközelíteni. Autóval Kézdivásárhely felõl Bálványosfürdõt érintve illetve Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgyrõl érkezve Bixadon keresztül vezet mûút a tóig.

A hegygerincen található kilátóhoz érve gyönyörû látvány tárul az ideérkezõ elé, majd a mûúton továbbhaladva elérkezünk a menedékházhoz, ahol sátorozásra alkalmas terep van kialakítva.

Parajdi sóbánya

Távolság a szállástól: 52 km

A föld alatti látogatási szint az "50-es Szinten" működik, amely 120 m mélyen helyezkedik el a felszínhez viszonyítva. A közlekedés a sóvállalat autóbuszaival van megoldva, ami az 1250 m hosszú alagúton keresztül a látogatási szinthez vezető kapuig szállítja az embereket.

A látogatási szintre leérve egy kisváros minden felszerelésével találkozhatunk: viágítás, vezeték nélküli internet, televízió, játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna, kávézó, 3D moziterem és egy gyógynövényes szaküzlet.

Mindezek segítenek önöknek, hogy az itt eltöltött időt minél jobban ki tudják használni. Az éves átlaghőmérséklet a bányakamrában 16 Celsius fok.

A látogatási szintről kifelé jövet a "60-as Szinten" találják meg a "József-bánya" Kilátót. Szintén ezen a szinten lehetőségük van egy bórkostolásra, majd egy változatos menüből választva a bányavendéglőben megebédelhetnek.

Egy év leforgása alatt megközelítőleg 400000 személy látogat meg bennünket, és a nyári idpszakban akár 2500/3000 személy is megfordul naponta a hatalmas bányában.

Nyerges-tető

Távolság a szállástól:: 85 km

A Nyerges-tető vagy Nyergestető egy 878 méter magas hágó Hargita megyében, Romániában, a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között.

A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón helyezkedik el. Leginkább az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert.

A hágó számtalan véres ütközet helyszíne volt a tatár és török beütésekkor.

1849. augusztus 1-jén Gál Sándor tábornok Tuzson János alezredes vezetése alatt 200 honvédjére bízta a csatát. A székelyek élet-halál harcot vívtak Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok vezette osztrák és orosz csapatokból álló ellenséges hadsereg ellen. A kisszámú székely hadsereg, önfeláldozó küzdelme ellenére vereséget szenvedett az ellenségtől egy kászoni származású ember árulásának következtében. Nagyon sokan életüket vesztették a harcosok közül.